Mint azt közleményében a természetvédő szervezet írja, a településeken is általánosan előforduló zöld és barna varangy, a barna ásóbéka, helyenként a bajszos- vagy barnabékák, erdei, mocsári és gyepi békák, de akár még a vizektől elkalandozó zöldbékák és unkák is a vízóraaknákba esve, pincékbe tévedve végleg csapdába kerülhetnek és akár évekig éhezve, halálukig sínylődhetnek.
Az állatok pusztulása is jelentős probléma, de a bajt tovább fokozza, hogy ezek a példányok nem tudnak részt venni a szaporodásban. A kétéltűek közé tartozó békáknak, még az életük jelentős részét a szárazföldön töltő fajoknak is vízre van szükségük a szaporodáshoz, a peterakáshoz és az ebihalak akár két hónapot is meghaladó fejlődéséhez. A ragadozó életmódot folytató, férgeket, puhatestűeket és rovarokat fogyasztó szárazföldi békafajok biológiai védekezésben betöltött szerepe eddig is nagyon fontos volt, de ez a klímaváltozással, valamint az újabb mezőgazdasági rovarkártevők megjelenésével még inkább felerősödött.
A bajba jutott békákon nagyon gyorsan és egyszerűen segíthet a lakosság, ha az állatokat a vízóraaknákból, pincékből kiemelve a kertben elengedi és ha ezeket a helyeket márciustól-szeptemberig havonta ellenőrzi. Ha valaki ennél is többet szeretne tenni az ártalmatlan, de különleges állatokért, a kertben lehet készíteni peterakóhelyet vagy békagarázsokat, nappali békamenedékeket is az állatok számára. Ezek elkészítéséhez az egyesület saját honlapján ad ötleteket.
Aki nem biztos abban, hogy milyen békafajjal találkozott, használhatja az MME ingyenesen letölthető Kétéltű- és hüllőhatározó okostelefonos applikációját is.
forrás: MTI