A számladíjakat a pénzforgalmi szolgáltatók kizárólag a hitelintézeti, valamint a pénzforgalmi törvények adta keretrendszer betartásával változtathatják meg. A fogyasztók számára a díjakat csak akkor lehet egyoldalúan, számukra kedvezőtlenül módosítani, ha annak feltételeit az ügyféllel eredetileg megkötött keretszerződésben egyértelműen rögzítették.
Az éves inflációra hivatkozva az intézmények emellett nem alkalmazhatnak annál nagyobb mértékű emelést, ugyanakkor egyéb indokokat is megjelölhetnek a díjmódosításra.
Előfordulhat például, hogy az intézmények a számukra jogszabályváltozás miatti intézményi többletfizetési kötelezettséget (adóemelkedést) hárítják át jogszerűen – ilyen volt is, az extraprofitadót még tavaly vetette ki a szektorra a kormány; vagy a havi infláció mértékére hivatkozva emelnek; esetleg az elmúlt két év inflációját építik be a költségeikbe, amennyiben tavaly nem emelkedtek a költségeik.
Panaszkodhatunk, ha nem véljük jogszerűnek
Jogszabály szerint (az egyúttal a számlaszerződést is módosító) díjemelést tartalmazó Hirdetményt annak hatálybalépését megelőzően két hónappal közzé kell tenni. Ezt a fogyasztók az intézmények honlapján a később, vagy a jövőben hatályba lépő Hirdetmények között találhatják meg. Ezekben a szolgáltatóknak meg kell jelölniük a díjemelés okát, s átláthatóvá kell tenniük a módosuló díjtételeket.
Ha egy ügyfél jogszerűtlennek tartja a bankja által vele szemben megtett díjemelést, első lépésként célszerű írásban panaszt tennie annál. Amennyiben ezt az intézmény elutasítja, az MNB-hez fordulhat jogorvoslatért.
A díjemelések jogszerűségét az MNB folyamatos felügyelése során tekinti át. Jogsértés gyanúja esetén vizsgálatot indít, illetve indokolt esetben akár jogszabálymódosítási javaslatot is megfogalmazhat a jogalkotó felé a fogyasztói érdekek védelmében.
Nem mindig a banknak van igaza, és könnyen le is válthatjuk
Az elmúlt években a pénzügyi szektor jogkövető magatartását nagymértékben erősítette az MNB-nek a díjemelésekkel kapcsolatos 2013-14. évi vizsgálatsorozata. Ez összesen 142 intézménynél állapította meg a pénzügyi tranzakciós illeték áthárításához kötődő jogszabályellenes díjemelést. Az MNB intézkedése révén akkor – 1,86 milliárd forint bírság kiszabása mellett – az intézmények 4 milliárd forintot térítettek vissza az ügyfeleknek. Ennek is köszönhetően az elmúlt években a díjemelések szabályszerűségét áttekintő folyamatos felügyelés során nem merült fel olyan intézményi magatartás a téma kapcsán, amely vizsgálat indítást tett volna szükségessé.
A különböző számlák közt akár egy bankon belül is lehetnek érdemi díjkülönbségek, amit a díjemelések még inkább felnagyíthatnak. Ezért az ügyfeleknek érdemes áttekinteni a számla után általuk 2022-ben fizetett teljes költséget.
Ehhez segítséget nyújt a pénzügyi intézmények által idén január 31-ig számukra megküldött díjkimutatás, amely a tavalyi tranzakcióikat összesíti, s amely révén nyomon követhetők a fizetett díjak.
A díjkimutatást alapul véve, az adott ügyfél saját tranzakciós szokásai alapján az MNB Bankszámlaválasztó kalkulátorával a valamennyi ma elérhető számlatermék összehasonlítható. Amennyiben a fogyasztó úgy dönt, hogy ez alapján egy másik szolgáltató számlatermékére kíván váltani, igénybe veheti az egyszerűsített bankváltás lehetőségét.
A bankváltásról szóló döntés előtt viszont az adott ügyfélnek érdemes figyelembe venni, hogy eddigi intézményénél van-e olyan szolgáltatás (pl. az, hogy egy jelzáloghitelhez kötődő kamatkedvezmény fejében bizonyos összegű jövedelme oda érkezik), amelynek feltétele a jelenlegi számla megléte.
forrás: Forbes
https://forbes.hu/penz/bankkoltseg-penz-szamladij-kimutatas-olcso-szamlak/