Év közben számos változás következhet be a munkaviszony körülményeiben, amely befolyásolja a szabadság mértékét. Egyrészt, míg az alapszabadság mértéke minden munkavállalóra, minden évre egységesen 20 munkanap, addig a munkavállaló újabb vagy több pótszabadságra válhat jogosulttá.
Például, a gyermeke után pótszabadság illeti meg a szülőt, először abban az évben, amikor a gyermek megszületett. Elképzelhető, hogy a januári kalkulációnál még maga a munkavállaló sem tervez azzal, hogy ebben az évben gyermeke születik. A megszületésével azonban automatikusan nő a tárgyévi szabadsága (első gyermek esetén két nappal). Ez akkor is így van, ha a gyermek szilveszterkor jön a világra, és a plusz napokat a tárgyévben már nem is lehetne kiadni.
Szintén nő az éves szabadság mértéke, ahogy a munkavállaló idősebb lesz, és egyre több életkori pótszabadságra lesz jogosult. A több szabadság attól függetlenül megilleti a tárgyévben a munkavállalót, hogy mikor van a születésnapja. Ebből azonban nem következik, hogy a munkáltatónak már januárban a magasabb pótszabadsággal kellene kalkulálnia, ha tudja, hogy abban az évben a munkavállaló betölti a több szabadságra jogosító életkort. Előfordulhat ugyanis, hogy a születésnapja előtt megszűnik a munkaviszony, így a több pótszabadságra jogosító körülmény már nem a munkaviszony fennállása alatt következik be.
További részletek a munkajog.hu oldalán.