Itthon elég a 24 vagy 16 jegyű számlaszám, de külföldre az ország azonosítóján kívül még jó néhány adat kell, hogy az utalást el tudjuk indítani. Sok szolgáltató (cég vagy magánszemély) már a honlapján feltünteti vagy a válasz e-mailben küldi a szükséges adatokat, de előfordulhat olyan is, amelynek gyakrabban fizetnek más módon (bizonyos országokban, például Nagy-Britanniában elterjedt a csekkes fizetés), így erre nincs eléggé felkészülve. Tőlük kérjük el az összes szükséges adatot.
Hogyan küldjük?
Mielőtt azonban bármilyen utalást elindítanánk, meg kell állapodnunk a költségekről. Háromféle költségmegosztási mód létezik: mindent az utaló áll (OUR), megosztott (SHA), illetve mindent a címzett fizet (BEN). A leggyakoribb és legkorrektebb megoldás a megosztott, de előfordul, hogy például a szállásadó nem hajlandó beszállni az utalás árába.