2014. évi júniusától már csak a civil törvény szerint közhasznúsági nyilvántartásba vett szervezetek jogosultak a közhasznú megjelölés használatára, a többiek közhasznú minősítését törli a bíróság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) alapján.
Ahhoz, hogy ez ne történjen meg, a szervezetnek igazolnia kell, hogy egyrészt benyújtotta a közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránti kérelmét az illetékes bírósághoz, másrészt ezt a bíróság el is fogadta, azaz megállapította, hogy a szervezet megfelel a törvényi feltételeknek.
Mik ezek a törvényi feltételek? Több is van belőlük. Alapvető, hogy a szóban forgó szervezetnek Magyarországon nyilvántartásba vett szervezetnek kell lennie és közhasznú tevékenységet kell végeznie. Hogy konkrétan mit tekint a törvény közhasznúnak, arra vonatkozóan nincs taxatív felsorolás: a civiltörvény nem preferál tevékenységeket, hanem minden olyan tevékenységet közhasznúnak tekint, amit valamilyen jogszabály közfeladatként definiál. (Erre vonatkozóan némi támpontot ad: Milyen közhasznú feladatokat milyen jogszabályok definiálnak közfeladatként? Áttekintő táblázat - a teljesség igénye nélkül)
Ezen túlmenően a szervezetnek a társadalom és az egyén közös szükségleteit kell kielégítenie - áll a törvényben. Ez a jogszabály szerint akkor valósul meg, ha a szervezet szolgáltatásai - az előző évről szóló közhasznúsági melléklet célcsoportra vonatkozó adatai alapján - tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek.
A következő nagy falat: ezen szükségletek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal is kell a szervezetnek rendelkeznie. Ezt pedig akkor látja alátámasztottnak a jogalkotó, ha a következő három feltétel közül legalább egy teljesül (a feltételeket mindhárom esetben az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában kell vizsgálni.)
Az első: az átlagos éves bevételének meg kell haladnia az egymillió forintot. A második: a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem lehet negatív. A harmadik pedig: a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - el kell, hogy érjék az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.
Egyiket sem könnyű teljesíteni, de van még egy csokor ezeken kívül is: a közhasznúság feltétele az is, hogy a szervezet megfelelő társadalmi támogatottsággal rendelkezzen és ezt igazolni is tudja. Erre ismét csak három lehetőség van, amelyek közül legalább egyet meg kell ugorni a közhasznúság megszerzéséhez. Ezek a következők (szintén az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában).
Az első lehetőség, hogy az SZJA 1%-okból felajánlott összeg elérje a szervezet összes bevételének 2 százalékát. Nem számít bele a bevételbe: az 54. § szerinti bevétel. (Ezek a következők: a) annak rendeltetése az állam vagy valamely közigazgatási szerv felelősségébe tartozó, jogszabályban meghatározott és részletesen szabályozott feladat, vagy a feladat egy részének ellátását célozza, vagy b) annak nyújtása normatív alapon, vagy a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) szerint történt, vagy c) az az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból részben vagy egészben támogatott tevékenység fedezetét jelenti.)
A második lehetőség, hogy a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérjék az összes ráfordítás felét a két év átlagában.
A harmadik pedig, hogy a közhasznú tevékenység ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segítse, mégpedig a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.
Mindezeken túl a közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet
a) milyen közhasznú tevékenység(ek)et folytat, e közhasznú tevékenység(ek)et mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő, valamint - ha tagsággal rendelkezik - nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez;
c) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
d) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
A bíróság a kérelemről többnyire a beérkezését követő harminc napon belül dönt.
Kérdés, hogy mi történik, ha egy egyébként hasznos tevékenységet folytató civilszervezet mégsem tudja elnyerni a közhasznú státuszt? Az alábbi kedvezmények például csak a közhasznú civilszervezeteknek járnak:
A Civiltv. 35. § (1) bekezdése értelmében civil szervezettel állami, közigazgatási, költségvetési szerv közszolgáltatási szerződést csak akkor köthet, ha az érintett civil szervezet közhasznú jogállással rendelkezik. Ezzel szoros összefüggésben a Civiltv. 36. §-a kimondja, hogy a közhasznú megjelölést csak a közhasznú jogállással rendelkező szervezet használhatja.
A közhasznú szervezetek számos adókedvezményben is részesülnek, különösképpen:
- Mentesülnek az ÁFA megfizetése alól az általános forgalmi adóról szóló 2077.évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: ÁFAtv.) 85. §-ában taxatíve felsorolt esetekben. Az ÁFAtv. 257/A. § továbbá lehetővé teszi, hogy külföldi adományozás és segély esetén az abból beszerzett termék és szolgáltatás után a közhasznú szervezetre áthárított ÁFA-t vissza lehet igényelni, feltéve, hogy a termék illetve a szolgáltatás beszerzésére a közhasznú feladat ellátása érdekében került sor;
- a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény3. § (2) bekezdése értelmében a helyi adók alól az egyesületek – függetlenül attól, hogy közhasznúnak minősülnek-e vagy sem -, továbbra is egységesen mentesek;
- az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban Itv.) 5. § (1) bekezdés d) pontja értelmében az egyesületek, és így a közhasznú civil szervezetek is, teljes személyes illetékmentességben részesülnek. Az Itv. 17. § (1) bekezdés i) pontja értelmében mentes az ajándékozási illeték alól a közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenység céljára juttatott ajándék;
- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény I. mellékletének 3.3. pontja alapján mentesül a személyi jövedelemadó alól a közhasznú egyesület részéről a közhasznú feladat ellátásával magányszemélynek nem pénzbeli juttatás, illetőleg a pénzbeli juttatás minimálbér 50%-át meg nem haladó összegben havonta történő juttatás;
- a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Taotv.) 7. § (1) bekezdésének z) pontja értelmében a közhasznú egyesültnek való juttatás a juttató társaság adózás előtti eredményét a juttatás értékének 20%-ával csökkenti, feltéve, ha a juttatásra adományozási szerződés keretében került sor. A közhasznú szervezetek társasági-adó alapjának megállapítására általánosságban is kedvezőbb társasági-adó szabályok vonatkoznak (Taotv. 9. §);
Többek között a támogató gazdasági társaság társasági adókedvezményben részesül. A támogatás mértékének 20 %-ával, tartós adományozási szerződés esetén további 20 %-ával csökkenti a társasági adó alapját. [A társasági adóról szóló 1996. évi CLXXXI. tv. 7. § (1) z)]
Miután a kiemelten közhasznú minősítés viszont megszűnik, ezen túl a közhasznú szervezetek is igénybe vehetik mindazokat a kedvezményeket, amelyek korábban csak a kiemelkedően közhasznú szervezetekre vonatkoztak.
Civil jogok - kérdések és válaszok
Kérdések és válaszok az új civiltörvénnyel kapcsolatban
Jogszabályi háttér:
- 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (Ectv.)
- 2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról (Eljárási tv.)
- 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről (Köt.)
- 2000. évi C. törvény a számvitelről (Szt.)
- 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről (Civil vhr.)
Korábbi cikkünk: Civilek! - Minden, amit tudni kell a közhasznúsági kérelem beadásáról
(Hasznos Hírek)