Tanévkezdés: milyen támogatásokat vehetünk igénybe?

1. A kedvezményes gyermekétkeztetés

A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 3. sz. mellékletének 17. pontja alapján az óvodában, az iskolában nappali rendszerű oktatásban, továbbá kollégiumban részt vevő gyermekek, tanulók után támogatás igényelhető, akik a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 148. § (5) bekezdése alapján 50%-os normatív étkezési térítési-díj kedvezményt vagy ingyenes étkeztetést biztosít.

Az óvodás, 1-5. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek után az intézményi térítési díj 100%-át kedvezményként kell biztosítani. Az e körbe nem tartozó, de

• rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek és tanulók után,
• a három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként,
• a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek, tanulók után az intézményi térítési díj 50%-át kell biztosítani.

Ezen gyermekek után csak egy jogcímen vehető igénybe hozzájárulás. Nem jár a tanulónak kedvezmény azon étkeztetésére, amely kedvezményre - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött - tanulói szerződése alapján már jogosult.

A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más
bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. A gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat, illetve - ha a gyermek közoktatási intézményben részesül étkezésben - a nevelési-oktatási intézmény vezetője - a fenntartó által megállapított szabályok keretei között - a gyermek egyéni rászorultsága alapján további gyermekenkénti kedvezményt állapíthat meg.

Közös háztartásban élőként kell figyelembe venni:

• a tizennyolc éven aluli,
• a huszonöt évesnél fiatalabb, közoktatásban nappali rendszerű oktatásban részt vevő, illetve felsőoktatásban nappali tagozaton tanuló, valamint
• az életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermekeket.

A központi költségvetésből lehívható hozzájárulás fajlagos összege 55 000 forint/fő/év. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 5. évfolyamos általános iskolás tanulók esetén 16 000 forint/fő/év.

2. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

A kedvezményre jogosult, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 135%-át,

• ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy
• ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
• ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel egyéb, a törvényben meghatározott feltételeknek;

b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 125%-át az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg a törvényben meghatározott értéket.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság lehetőséget biztosít a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, a pénzbeli támogatások (évi két alkalommal), az ingyenes tankönyvnek, egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. A kedvezményre való jogosultságot a települési önkormányzat jegyzője állapítja meg.

3. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

A települési önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket a rendeletében meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

4. Pénzbeli támogatás

A helyi önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága

5. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

A kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámja jogosult, aki
- a gyermek tartására köteles és
- nyugellátásban vagy baleseti nyugellátásban vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban (rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék) vagy időskorúak járadékában részesül. A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás havi összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22%-a, 2008-ban 6270 forint. A jegyző annak a gyámul kirendelt hozzátartozónak, akinek kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultsága

6. Családi pótlék


Családi pótlékra jogosult:

• a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs,
• az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő),
• a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték

a) a még nem tanköteles,
b) tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles,
c) az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytató (legfeljebb 23. életévének betöltéséig) saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel;

• a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek (személy) után;
• szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel;
• a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak;
• a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, amennyiben a b)-c) pontokban meghatározott feltételek valamelyike fennáll.

Családi pótlékra saját jogán jogosult:

a) 18. életévét betöltött, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy,
b) az a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató személy,

- akinek minkét szülője elhunyt,- akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
- aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,
- akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg.

Magasabb összegű családi pótlékra jogosult az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki az 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendeletben meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul.A hatályos szabályok szerint azok a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató nagykorú személyek, akik tartós betegségük miatt a 18. életévük betöltéséig magasabb összegű családi pótlékban részesültek, a 18. életévük betöltése után - 67%-os munkaképességcsökkenés hiányában - már nem magasabb összegű családi pótlékra, hanem azzal azonos összegű családi pótlékra jogosultak. Annak érdekében, hogy ez a személyi kör más, a magasabb összegű családi pótlékban való részesülés feltételéhez kötött ellátásokhoz (például alanyi közgyógyellátás, utazási kedvezmény) hozzájusson, a módosítás kimondja, hogy az ilyen összegű családi pótlék a magasabb összegű családi pótlékkal egy tekintet alá esik. A módosítás összefügg a családi pótlékra jogosult személyi kört érintő további változásokkal.

Az ellátás havi összege:

• tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén 23 300 forint,
• tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint,
• 18 éven felüli tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy esetén 20 300 forint.

7. Tankönyvtámogatás

Az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás minden olyan tanulót megillet, aki

a) tartósan beteg,
b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
c) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar),
d) három- vagy többgyermekes családban él,
e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult,
f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

A tankönyveket ingyenesen kell biztosítani.

A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. A tanulók tankönyvellátásához általános támogatásként 1000 forint/fő/év igényelhető. Az ingyenes tankönyvellátáshoz a központi költségvetés 10 000 forint/fő/év normatív támogatást nyújt. A tankönyvválasztásnál figyelemmel kell lenni a Kt. 19. § (3) bekezdésére, amely szerint tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul.

8. Iskolakezdési támogatás

Egyre több munkáltató él továbbá az úgynevezett béren kívüli juttatások, vagyis különböző adó- és járulékmentes támogatások lehetőségével. Ezek egyike az iskolakezdési támogatás. Az iskolakezdési támogatás mértékét a személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII törvény határozta meg. Ennek alapján nőtt az iskolás gyermekeket nevelő családok számára nyújtható munkáltatói juttatás maximális összege. 2008-ban akár a minimálbér harminc százalékáig terjedő, azaz évi 20.700 forint összegű is lehet az adó- és járulékmentes iskolakezdési támogatás. Mivel ez a támogatás mindkét szülőnek adható, optimális esetben a támogatás értéke elérheti a gyermekenként 41.400 Ft-ot

Forrás: Oktatási és Kulturális Minisztérium