A bérleti szerződésről általában
Bérleti szerződés fogalma és lényege:
A bérleti szerződéssel a bérbeadó bérbe adja, a bérlő pedig bérbe veszi a szerződés tárgyát képező ingatlant.
A bérleti szerződés létrejöhet szóban, írásban ráutaló magatartással, határozott, és határozatlan időre egyaránt. Csupán az önkormányzat, illetve az állam tulajdonában lévő lakásokra vonatkozó szerződés esetén kötelező az írásba foglalás.
A bérleti jogviszony, mind a bérbeadó, mind a bérlő oldalán sajátos jogokat és kötelezettségeket jelent. A bérbeadó fő kötelezettsége, hogy az ingatlant rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérlő birtokába adja. A bérlő fő kötelezettsége, hogy az ingatlant rendeltetésszerűen használja, a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vegye, és a megállapodás szerinti időpontban, vagy határidőig megfizesse a bérleti díjat bérbeadó számára.
A bérleti jogviszony alapján a bérlő jogosult az ingatlant használni, hasznait szedni, de ezek mellett több kötelezettség terheli. Így köteles tűrni, hogy a bérbeadó ellenőrizze a használatot, elvégezze az ingatlanon a rendkívüli felújítási munkákat, és köteles elvégezni a rendeltetésszerű használat során felmerülő kisebb javítási, felújítási munkálatokat. A bérleti jogviszony ideje alatt a bérlőt terhelik a nyílászárók, burkolatok karbantartása, felújítása, cseréje is.
Az ingatlan közterheit a bérbeadó viseli, és az épület központi berendezéseinek, közös használatú helyiségeinek karbantartásáról is ő gondoskodik.
Ha az ingatlan karbantartásával, felújításával, korszerűsítésével kapcsolatos munkálatok csak a bérlő átmeneti kiköltöztetésével oldható meg, a bérleti jogviszony a munkák elvégzésének ideje alatt szünetel. A kiköltöztetés ideje alatt a bérbeadó ugyanazon a településen cserelakást köteles felajánlani a bérlő számára. A költözéssel kapcsolatosan felmerült költségek a bérbeadót terhelik.
Amennyiben a bérlő a bérbeadó helyett azonnali beavatkozást igénylő munkálatokat végez, illetve végeztet el, igényt tarthat igazolt költségei megtérítésére. A bérlő az ingatlan átalakítására, korszerűsítésére csak a bérbeadó kifejezett hozzájárulásával jogosult.
A bérlőn bérleti díjat fizet a bérbeadó számára, amelynek összegét és a díjfizetés időpontját kölcsönösen állapítják meg. Ellenkező kikötés hiányában a bérleti díj minden hónap 15. napjáig esedékes.
A bérleti jogviszony megszüntetése:
A bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő köteles az ingatlant, annak berendezési és felszerelési tárgyival együtt a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni a bérbeadó részére. A jogviszony megszüntethető rendes illetve rendkívüli felmondással is. A felmondással bármelyik fél megszüntetheti a szerződést. A felmondást mindig írásban kell közölni.
A határozatlan időre létrehozott jogviszonyt bármelyik fél megszüntetheti rendes felmondással. A rendkívüli felmondás szankciós jellegű, a másik fél szerződésszegő magatartása esetén, bármilyen jogviszonyban gyakorolható. A rendkívüli felmondás mindkét fél részéről, mindkét esetben gyakorolható.
A bérbeadó rendes felmondással felmondhatja a bérleti szerződést, ha:
- Ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a bérleti díjat nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet.
- a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti;
- a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak;
- ha a bérlő a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét a bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, a bérbeadó a határidőt követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet.
- a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják. Ez esetben a bérbeadó tudomására jutásától számított 8 napon belüli, írásbeli figyelmeztetését követően, ha a bérlő továbbra sem hagy fel a jogellenes magatartásával, a bérbeadó további 8 napon belül felmondással élhet és kárigényét érvényesítheti. Nem szükséges az előzetes felszólítás, ha a bérlő olyan súlyos magatartást tanúsít, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását már nem lehet elvárni. A felmondást ekkor is 8 napon belül kell közölni.
A bérlő magatartása alapján gyakorolt felmondás a hónap utolsó napjára szólhat, egyéb esetben az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára. A felmondási idő egyik esetben sem lehet kevesebb, mint 15 nap.
- a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást (cserelakást) ajánl fel. Ekkor a felmondási idő 3 hónapnál kevesebb nem lehet. A felajánlott cserelakásnak ugyanazon a településen kell lennie. Nem köteles a bérbeadó cserelakást felajánlania, ha a bérlőnek a településen beköltözhető lakása van.
A bérlő a határozatlan időre szóló bérleti szerződést bármikor felmondhatja. A felmondás a hónap utolsó napjára szól, és nem lehet kevesebb, mint 15 nap. A bérlő a határozott idejű jogviszonyt általában nem mondhatja fel, csak akkor, ha a bérbeadó a jogszabályon, vagy szerződésen alapuló kötelezettségét megszegi, és ezért a lakás a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan.
A bérleti jogviszony megszűnésének egyéb esetei is lehetnek. A bérlő személyében rejlő okok miatt:
- a bérlő meghal és nincs a jogviszony folytatására jogosult személy
- az arra jogosult felmond
- a bérlő a lakást elcseréli - a bérbeadó hozzájárulásával lehetséges,
- a bérlőt az ország területéről kiutasították,
A felek megszüntethetik a jogviszonyt közös megegyezéssel, illetve az külön intézkedés nélkül megszűnik, ha az ingatlan megsemmisül, a határozott időtartamra, vagy feltételhez kötött szerződés esetén az időtartam elteltével, illetve a feltétel bekövetkezésével, bírósági vagy hatósági határozattal.
Forrás: http://www.ingatlanjog.hu/index.php?action=10
Albérleti szerződés
mely egyrészről
név: ..............................................
születési hely és idő: ......................
anyja neve: ....................................
lakcím: .................. .......................
sz. ig. sz.: ......................................
mint bérlő - a továbbiakban: Bérlő -,
másrészről
név: ................................................
születési hely és idő: ........................
anyja neve: ......................................
lakcím: ............................................
sz. ig. sz.: .........................................
mint albérlő - a továbbiakban: Albérlő - között jött létre az alábbi feltételekkel:
1. Bérlő albérletbe adja, Albérlő pedig albérletbe veszi a ............................. (cím) szám alatti ...... szoba, hallos öröklakás egy külön bejáratú szobáját, mely az előtérből balra nyílik és 20 m2 alapterületű. Az albérletbe adott, illetve vett szoba - a továbbiakban: szoba - bútorozott, benne televízió- és rádiókészülék található.
2. Bérlő kijelenti, hogy a Tulajdonos írásbeli előzetes hozzájárulása alapján, - melyet a jelen szerződéshez mellékletként csatolnak - adja albérletbe a szobát.
3. Szerződő Felek az albérleti díjat havi ............ Ft-ban, azaz ....................... forintban határozzák meg, melyet Albérlőnek minden tárgyhónap 10. napjáig kell megfizetni Bérlő kezeihez. Bérlő az átvett összegről köteles minden alkalommal átvételi elismervényt adni. Az albérleti díj nem foglalja magában a fűtés, világítás és a gázhasználat díját. A fűtést a lakás szobáinak alapterületéből (60 m2) rá jutó rész arányában, azaz 1/3-ad részben kell megfizetnie Albérlőnek. A világítás díja a szobában felszerelt árammérő adatai szerint terheli Albérlőt. A gázdíjat - minthogy a gázt csak főzésre használják - fele-fele arányban viseli Bérlő és Albérlő.
4. Az albérletbe adott szoba kizárólagos használata Albérlő jogosult. A közös használatú helyiségeket (konyha, fürdőszoba, WC, előtér) Albérlő szintén használhatja.
5. Az Albérlő köteles a kizárólagosan, valamint a közösen használt helyiségeket rendeltetésszerűen használni, azok állagát megóvni, a lakás tartozékait, felszereléseit, az épület központi berendezéseit és közös használatra szolgáló helyiségeit a vonatkozó jogszabályok, a jelen szerződés és a tulajdonos előírásának megfelelően használni. Albérlő az általa kizárólagosan használt szobát át nem rendezheti, onnan ki vagy oda be bútort nem vihet.
6. A Szerződő Felek megállapodása alapján az Albérlő ezen a jogcímen a lakásba bejelentkezhet, de oda harmadik személyt, így házastársat, élettársat, gyermeket vagy más hozzátartozót sem fogadhat be, és további albérleti jogviszonyt nem létesíthet.
7. Jelen szerződés meghatározott időre, ......... év ............... hó .... napjáig jön létre. E határidő leteltével Albérlőnek ki kell költöznie a lakásból oly módon, hogy elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.
A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint a Ptk. rendelkezései az irányadóak.
A Szerződő Felek a jelen szerződést, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írták alá.
Kelt: .........................(város/község neve), ......... év ............... hónap ... napján.
............................. .............................
Bérlő Albérlő
Előttünk mint tanúk előtt:
1. ..........................................
.............................................
név, lakcím
2. .............................................
................................................
név, lakcím
Forrás: http://www.magyarorszag.hu/
További információk: http://szerzodes.lap.hu/
Ügyvédi adatbázis: http://ugyved.lapozz.hu/