Két lényeges változást emelt ki dr. Moravcsik Krisztina, a Budaörsi Napló szakértője: egyrészről gyermekek mellett már nem általános haszonélvezeti jogot örököl a hagyatékon a túlélő házastárs, hanem részben ő is a gyermekekhez hasonlóan tulajdonjogot örököl, másrészről, hogy amennyiben nincsenek leszármazók, a házastárs mellett a szülők is örökösökké válnak és nem kizárólag a túlélő házastárs örököl.
A túlélő házastárs számára mindkét esetben biztosítja a jogszabály, hogy a megszokott, az örökhagyóval közösen lakott lakásban lakhasson és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat használhassa, de gyermekek mellett haszonélvezőként jogosult erre, szülők mellett mindezek tulajdonjogát örökli meg. Ez méltányosan biztosítja, hogy a házastárs a haláleset következtében ne legyen kénytelen kiszakadni régi megszokott környezetéből.
A gyermekek melletti öröklés tehát biztosítja a házastárs számára az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési, felszerelési tárgyakon a haszonélvezeti jogot, ezen felül még egy gyermekrésznek megfelelően tulajdonjogot is. Ez azt jelenti, hogy ha pl. van két gyermeke az örökhagyónak, akkor a házastárs a két gyerek mellett, mintegy harmadik gyerek 1/3 örökrészre jogosult, plusz megörökli az örökhagyóval közösen lakott lakás és berendezési, felszerelési tárgyak haszonélvezeti jogát is.
Fontos változás, hogy míg a régi Ptk. szerint újabb házasságkötés folytán a házastárs ezt a haszonélvezeti jogát elveszti, az új szabályok szerint az újabb házasságkötés a haszonélvezeti jogra semmilyen következménnyel nem jár.