A korengedményes nyugdíjjogosultság feltételeit külön jogszabály, a többször módosított 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet, valamint a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet határozza meg. Azokra a munkavállalókra, akikkel munkáltatójuk 2009-ben kötött korengedményes nyugdíj megállapítására vonatkozó megállapodást - amelyet legkésőbb 2009. december 31-ig benyújtott az illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez - függetlenül attól, hogy a nyugdíjazásra 2010-ben kerül sor, az új rendelkezések nem vonatkoznak.
A megállapítást és a folyósítást a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megállapodás alapozza meg, de az egyéb jogosultsági feltételeknek is teljesülniük kell.
Nem köthető megállapodás azzal a munkavállalóval, aki az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez előírt életkort betöltötte vagy a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig, betölti.
2009. december 31-ét követően korengedményes nyugdíj akkor állapítható meg, ha
a) a munkavállaló a korengedményes nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges életkort (az 1952-ben születetteknél az 57. életév betöltését követő 183. nap, az 1953-ban születetteknél az 57. életév, a korkedvezményt szerzett személyeknél a korkedvezménnyel csökkentett - 2010. január 1-jétől hatályos jogszabály szerinti - öregségi nyugdíjkorhatárnál öt évvel alacsonyabb életkor) és szolgálati időt (legalább 37 év) 2010. december 31-ig betölti, illetve megszerzi,
b) a munkavállaló és a munkáltató a korengedményes nyugdíjazásról szóló megállapodás megkötésének szándékát a regionális munkaügyi központnak bejelentette, továbbá
c) a munkáltató és a munkavállaló között megkötött megállapodást 2010. december 31-éig megküldi az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnek.
Amennyiben a korengedményes nyugdíjazásról szóló megállapodás megkötésére 2010. január 31-ét követően kerül sor, illetőleg a megállapodást 2010. február 15-ét követően küldik meg az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, a munkáltató és a munkavállaló köteles a korengedményes nyugdíjazásról szóló megállapodás megkötésére irányuló szándékot a regionális munkaügyi központnak 30 nappal a megállapodás megkötése előtt bejelenteni.
A regionális munkaügyi központ a munkáltatót a bejelentés kézhezvételét követő 20 napon belül tájékoztatja az érintett munkavállaló számára felajánlható, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 25. § (2)-(3) bekezdése szerint megfelelőnek minősülő munkahelyekről.
Melyek a korengedményes nyugdíjazás feltételei?
Ezek a szükséges szolgálati idő megszerzése (legalább 37 év), a meghatározott életkor betöltése (az 1952-ben születetteknél az 57. életév betöltését követő 183. nap, az 1953-ban születetteknél az 57. életév, a korkedvezményt szerzett személyeknél a korkedvezménnyel csökkentett - 2010. január 1-jétől hatályos jogszabály szerinti - öregségi nyugdíjkorhatárnál öt évvel alacsonyabb életkor), valamint a rendelet 6. § b) pontjában meghatározott biztosítási jogviszonynak (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, bedolgozói jogviszony, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya) a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig történő megszüntetése.
Mely foglalkoztató köthet megállapodást?
A megállapodás megkötésére az a foglalkoztató jogosult (jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve magánszemély és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága), amely munkavállalót foglalkoztat.
Amennyiben a munkáltató és a munkavállaló a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontja szerinti hozzátartozói viszonyban áll (házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha-, neveltgyermek, örökbefogadó-, mostoha-, nevelőszülő, valamint testvér, élettárs, egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa), és a munkáltató, a munkavállaló, valamint a hozzátartozóik egymás közötti gazdasági viszonyában többségi befolyás (Ptk. 685/B. §) áll fenn, akkor a Ptk. 203. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel a munkáltatónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a munkavállalóval a korengedményes nyugdíj megállapítását követően - a korengedményes nyugdíj folyósításának időtartamára - nem létesít biztosítással járó jogviszonyt.
Ellenkező esetben a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó megállapodás attól az időponttól kezdődően, amikortól a biztosítással járó jogviszony létrejött, semmis.
Ha a korengedményes nyugdíjra vonatkozó megállapodás az újabb biztosítási jogviszony létrejöttével semmissé válik, akkor a korengedményes nyugdíjat megállapító határozatot az újabb biztosítási jogviszony létrejöttének napjával vissza kell vonni.
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a visszavonó határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül egyösszegben kifizeti a munkáltatónak a semmissé válást követő időszakra - a munkáltató által korábban befizetett - korengedményes nyugdíj összegét.
Milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak, ha korengedményes nyugdíjazásra megállapodást köt a munkavállalóval?
A megállapodásban a munkáltatónak vállalnia kell a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárának betöltéséig terjedő időszakra a nyugdíj összegének és az ehhez járuló postaköltségnek a megfizetését. Ez az életkor a nők esetében az 59., a férfiak esetében pedig az 1950-ben, 1951-ben születetteknél a 60. életév, az 1952-ben születetteknél a 60. életév betöltését követő 183. nap, az 1953-ban születetteknél pedig a 61. életév. Amennyiben az 1952-ben vagy 1953-ban született személy nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati ideje eléri a 42 évet, előrehozott öregségi nyugdíjra - az egyéb feltételek fennállása esetén - a 60. életév betöltésétől jogosult. (Az 1951-ben és az 1950-ben született nők már jogosultságot szereztek előrehozott öregségi nyugdíjra, ezért velük nem köthető megállapodás korengedményes nyugdíj igénybevételére.)
Az 1953. évben született személyek esetében
- a korengedményes nyugdíj megállapítása során irányadó öregségi nyugdíjkorhatár tekintetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 2009. december 31-én hatályos,
- míg a munkáltató fizetési kötelezettségének megállapításakor a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatára tekintetében a Tny. 2010. január 1-jétől hatályos
Ez azt jelenti, hogy az 1953-ban született munkavállaló továbbra is a 62. életévét 5 évvel megelőzően, azaz 57. életéve betöltésekor állapodhat meg a munkáltatójával korengedményes nyugdíjazásáról. A munkáltatónak azonban nem a munkavállaló 59. vagy 60 életéve betöltéséig kell vállalnia a nyugdíj összegének és az ehhez járuló postaköltségnek a megfizetését, hanem - a 2010. január 1-jétől hatályos szabályok szerint - a nő munkavállaló esetében változatlanul az 59., a férfi munkavállaló esetében azonban a 61. életév betöltéséig terjedő időszakra. Kivételt képeznek azok az 1953-ban született férfiak, akik a nyugdíjazásig 42 év figyelembe vehető szolgálati időt szereztek. Esetükben ugyanis a munkáltató fizetési kötelezettsége a 60. életév betöltéséig járó nyugdíj összegének és az ehhez járuló postaköltségnek a megfizetésére terjed ki. (Ez a szabály vonatkozik a 42 év figyelembe vehető szolgálati idővel rendelkező 1952-ben született férfiakra is.)
Az 1953. évben született személyek esetében a munkáltatónak az általános fizetési kötelezettségén túl meg kell térítenie a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak a kiszámított korengedményes nyugdíj összegére - a megállapítás naptári évében irányadó januári nyugdíjemelés százalékos mértékével - számított nyugdíjemelés annyi naptári hónapra irányadó összegét, ahány hónapra a munkáltató fizetési kötelezettsége fennáll.
A befizetést legkésőbb a fizetési értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül egy összegben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elkülönített számlájára kell teljesíteni. Ha a munkáltató a fizetési kötelezettségének a megjelölt határidőig nem tesz eleget, az ellátást megállapító határozat visszavonásra kerül.
Hogyan kell a korengedményes nyugdíj összegét kiszámítani?
A Tny. öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályai szerint.
Van-e bejelentési kötelezettsége a korengedményes nyugdíjban részesülő személynek?
Igen. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak a biztosítással járó jogviszony létesítését, az annak létrejöttét követő 10 munkanapon belül be kell jelenteni. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a bejelentés megtételéről és annak tartalmáról értesíti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal regionális igazgatóságát, valamint a regionális munkaügyi központot.
Hol kell az igényt benyújtani?
Az igényt a lakóhely szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságon, az erre a célra rendszeresített ONYF. 3515-270. vagy a K02 számú űrlapon, ONYF. 3515-272/B., illetve a K03 űrlapon kell előterjeszteni.
A korengedményes nyugdíjra vonatkozó „Megállapodás" nyomtatvány hozzáférhető a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ügyfélszolgálatán, valamint a Nyomtatványok -> További nyomtatványok -> Nyugdíjigénylés menüpontban.
A nyugdíjigény elektronikus úton is előterjeszthető. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos további információkat külön tájékoztató tartalmazza.
Jogszabályok:
283/2009.(XII. 11.) Korm. rendelet
181/1996.(XII. 6.) Korm. rendelet
1997. évi LXXXI. törvény
Forrás: Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság
