Egészségügyi kockázatok a levonuló árvíz után

Milyen egészségügyi veszélyekkel járhat az árvíz?

Árvíz idején gyakrabban fordulhat elő sérülés, vízbe fulladás, áramütés. Éppen ezért fokozottan ügyeljen a testi épségére, a sérülések elkerülésére.

Megnövekedhet a veszélye a gyomor-bélrendszeri fertőzéseknek, hasmenéssel, hányással járó állapotoknak. A veszélyt növeli a szennyvíz- és ivóvízhálózat sérülése. Gondosan válogassa meg, hogy milyen élelmiszert fogyaszt, és semmisítse meg azokat az élelmiszereket, amelyeknél felmerül a gyanú, hogy a fogyasztásuk nem biztonságos. Fordítson figyelmet az élelmiszerek megfelelő tárolására, az ételek biztonságos elkészítésére és hőkezelésére. Mosson gyakran kezet. Fogyasszon biztonságos ivóvizet.

Az árvízzel kapcsolatos veszélyek súlyos fizikai és lelki megterheléssel járnak. Igyekezzen gondosan beosztani az idejét és fordítson időt a pihenésre. Ne maradjon egyedül, hanem keressen társakat, és szükség esetén kérjen segítséget, támogatást.

Ízeltlábúak, különösen a szúnyogok sok kellemetlenséget okozhatnak, ráadásul megbetegedéseket is terjeszthetnek. Védekezzen a szúnyogcsípés ellen hosszú nadrág és hosszú ujjú felsőrész viselésével. Használjon szúnyogriasztó szereket a rovarok távoltartására.

Árvíz idején megjelenhetnek és elszaporodhatnak a rágcsálók a házakban. Igyekezzen a rágcsálókat távol tartani nemcsak az általuk okozott anyagi károk miatt, hanem azért is, mert ezek az állatok megbetegedéseket okozhatnak. Az elhullott állatok tetemeit haladéktalanul távolítsa el a környezetéből.

Árvíz idején vegyszerek ömölhetnek ki, és kerülhetnek a vízbe. A különböző kémiai anyagok mérgezéseket okozhatnak. Ilyen esetekben, vagy ennek gyanújakor használjon védőeszközt, pl. gumikesztyűt. Amennyiben a vegyszer a bőrével érintkezett, mossa le azonnal bő vízzel. Mérgezés gyanúja esetén forduljon orvoshoz. Kérjen segítséget a területileg illetékes ÁNTSZ intézetétől a veszélyes kémiai anyagok kezelésével, megsemmisítésével kapcsolatban.

Előfordulhat, hogy vadon élő állatok emberi lakóhelyeken keresnek menedéket az áradás elől. Gondoljon erre az eshetőségre, amikor visszatér az otthonába. Kígyómarás, állatharapás esetén haladéktalanul forduljon orvoshoz.

A lakosság kitelepítésének következményei a zsúfoltság, az egészségügyi ellátás zavarait, fennakadások a közlekedésében. Fokozottan ügyeljen a várandós nőkre, a kisgyermekekre és az idősekre, valamint a krónikus betegekre. Gondoljanak arra, hogy a kórházba jutás ideje árvíz sújtotta területeken megnövekedhet. • Az árvízi védekezés nehéz fizikai munkával jár. Meleg, napos időben különös gondot kell fordítani a megfelelő folyadékbevitelre és a napsütés káros hatása elleni védekezésre. Meleg napos időben a nehéz fizikai munka különösen megterheli a szervezetet, ezért nagyon fontos a rendszeres pihenés árnyékos helyen, és a megfelelő ásványi anyag és folyadékpótlás.

Milyen betegségek ellen szükséges védőoltással védekezni árvíz idején?

Védőoltással megelőzhető fertőző betegségek és járványok árvíz idején csak nagyon ritkán fordulnak elő. Éppen ezért az ár- és belvízzel sújtott területeken a katasztrófa akut szakaszára, illetve a veszély felszámolási időszakára vonatkozóan speciális védőoltások általában nem szükségesek. Néhány speciális esetben azonban meghatározott csoportok védőoltása mégis ajánlott, amennyiben őket széklettel terjedő fertőző betegségek veszélyeztetik. Ezek közül is csak a fertőző májgyulladás A típusa és a hastífusz ellen létezik specifikus védőoltás. A széklettel terjedő fertőző betegségek megelőzésekor kiemelt jelentősége van a higiénés szabályok betartásának - ezen belül is a kézmosásnak, kézfertőtlenítésnek, és a biztonságos élelmiszerek fogyasztásának - melyek révén ezek a fertőzések megelőzhetők. Ne feledje tehát: nincs olyan védőoltás, amellyel valamennyi fertőzés teljes biztonsággal megelőzhető volna, az alapvető higiénés szabályok betartása a védőoltások alkalmazása mellett is szükséges.

Speciális esetek, amikor védőoltás javasolt

1. Hivatásszerűen védelmi feladatokat ellátó személyek (pl. katonák, polgári védelem munkatársai, tűzoltók, vízügyi dolgozók stb.) tetanusz, fertőző májgyulladás A típusa, hastífusz stb. elleni védelméről a 61/1999. (XII. 1.) EüM rendeletben foglaltaknak megfelelő kockázatfelmérés alapján a munkáltatónak kell gondoskodnia.

2. Önkéntesen védelmi feladatokat ellátó személyek esetén mérlegelni kell az adott terület aktuális járványügyi helyzetét és a személy oltottsági állapotát. Ennek ismeretében lehet dönteni a tetanusz és a fertőző májgyulladás A típusa elleni védőoltások szükségességéről.

Korábban fertőző májgyulladás A típusa elleni aktív immunizálásban részesült személyek esetében nincs szükség passzív immunizálásra (gamma-globulin adására). Hepatitis A elleni aktív védőoltásban korábban nem részesült, megbetegedési veszélynek kitett önkénteseket 16%-os humán gamma-globulin oltásban javasolt részesíteni.

Különleges helyzetekben lakossági csoportok számára is szóba jöhet gamma-globulin adása. Ez a védőoltás akkor indokolt, ha a belvíz/árvíz árnyékszékeket önt ki, a lakosok nem kerültek kitelepítésre és az adott lakosságcsoport tagjaitól a személyi higiénés szabályok betartása objektív, vagy szubjektív körülmények miatt nem várható el. A lakossági oltások ajánlásáról/elrendeléséről előzetes kockázatbecslés alapján a területileg illetékes kistérségi/kerületi tiszti főorvos dönt.

A védőoltások szervezése és lebonyolítása az ÁNTSZ kistérségi/kerületi intézeteinek irányításával, a háziorvosi és/vagy a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok közreműködésével történik.

Szükség van-e különleges óvintézkedésekre tömegszállások esetén?

Befogadó településre áttelepített, tömegszálláson elhelyezett közösség esetén a zsúfoltság és a személyi higiénés szabályok betartása gondot okozhat. Tömegszállás körülményei között viszonylag kevés fogékony személy fertőzöttsége esetén is járvány alakulhat ki Fertőző (pl. hasmenéses, vagy légúti betegségek) előfordulása, vagy annak gyanúja esetén a szükséges járványügyi intézkedéseket - beteg elkülönítése, orvoshoz fordulás és kezelés, laboratóriumi vizsgálatra mintavétel - haladéktalanul meg kell tenni. A védőoltással megelőzhető fertőző betegségek előfordulásának a veszélye ilyen körülmények között is minimális, amely a magyarországi erős oltási fegyelemnek köszönhető. Mégis, a tömegszálláson elhelyezett gyermekek életkorhoz kötött kötelező oltásainak megtörténtét ellenőrizni kell, és az esetlegesen elmaradt, továbbá az esedékes oltásokat azonnal be kell adni azért, hogy a védőoltások által nyújtott közösségi védelem és biztonság ne sérüljön. A gyermekek oltásakor fontos szempont, hogy élővírus- tartalmú vakcinák immunglobulinnal egyszerre nem adhatók. Gamma-globulin oltást követően az élővírus-tartalmú vakcinák - az immunglobulin mennyiségétől függően - minimálisan 3 hónap után adhatók be.